10192.htm CIMSZO: Aposztázia és kitérés a zsidóságból SZOCIKK: """Ez ellen Reuchlin erélyesen kikelt. A művelt keresztények itt foglaltak először állást a Talmud mellett, miután két pártra osztotta őket a kérdés. Másik aposztata volt Antonius Margaritha, egy regensburgi rabbi fia, aki Der ganz jüdische Glaub című 1530-i pamfletjában a zsidó liturgia ellen szór gonosz vádakat s amelyek, sajnos Lutherre is nagy hatással voltak. Wolf, a Bibliotheca Hebraea gyűjteményében csupán a XVIII. század előtt 80 aposztata szerzőt sorol fel, akik a zsidók ellen írtak. Egyikük, Christian Gerson, Jüdischer Talmud (1607) és Der talmudische Judenschatz (1610) c. irt rágalmakkal telt pamfleteket s jellemző, hogy az akkor élt hírneves francia keresztény orientalista, Richard Simon, azonnal megcáfolta s becstelennek minősítette azt. A sabbatteánus és a frankista mozgalmak is nagyszámú aposztáziát eredményeztek a XVII—XVIII. sz. folyamán s ez Lengyelországot sem kímélte meg; maga Frank (l. Álmessiások alatt) is kikeresztelkedett, Sabbatai Cevi pedig külsőleg mohamedán lett, amit azonban senki nem hitt el róla. Az Iszlám kultúrkörén belül is mindig voltak aposztaták, de csupán, ha erőszakot alkalmaztak a különböző kalifák. (Ábrahám ibn Ezra fia is ilyen aposztata volt). Az emancipáció, egyrészt Mendelssohn fellépésének és szándékainak meg nem értése miatt, másrészt a francia forradalom, ill. a napóleoni kor szellemének hatása alatt, mindenütt elősegítette az aposztáziát és konverziót. Ezeket tömeges jelentkezésükben asszimilációnak nevezi a zsidó történelem (l. Asszimiláció címszót), Magyarországon az aposztázia régebben nem fordult sűrűn elő, bár mindig voltak ilyenek. Így tudjuk p. o. Ernust János horvát bán (l. o.) kitérését Mátyás király korában, továbbá Szerencsés Imre kincstárnokét, aki azonban zsidóságát sohasem tagadta meg belsőleg, amely körülmény ugyanabban az időben máshol az életébe került volna, míg itt teljes tolerancia uralkodott. Nevezetesebb kitérések csupán a XIX. sz. negyvenes éveitől fordultak elő. Alábbi névsor mutatja a XIX. és XX. sz. nagyobb szerepet játszó és jelentékenyebb aposztatáinak jegyzékét:""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 192 .cimszó a lexikon 54 . oldalán van.