10155.htm CIMSZO: Analfabéták SZOCIKK: Analfabéták. Az egyes országok statisztikai kimutatásai azokról az egyénekről, akik írni vagy olvasni nem tudnak, általában nem szoktak pontosak lenni. Ami pedig a különböző országokban lakó zsidóság héber írni és olvasni tudását illeti, erre nézve a statisztika még hozzávetőleges tájékoztatást sem tud nyújtani. A zsidó ókorban az írás és olvasás tudománya annyira elterjedt volt, hogy a Bibliában és a régi iratokban meglehetősen kevés utalást találunk az A.-ra. Josephus Flavius írja: «Nálunk minden gyermek köteles olvasni tanulni, ezért a legritkábban található olyan zsidó fiú, aki ne tudna olvasni, ami természetes is, ha meggondoljuk, hogy a szegény zsidó apák inkább a szájuktól megvonják a falatot, csakhogy gyermekeiket taníttassák». Ami a diaszpórában az egyes államnyelveken való írni és olvasni tudást illeti, különösen Európában a zsidó A. száma általában kevesebb volt, mint a nem zsidóké. Hogy az arányszám ilyen kedvező legyen, azon a legjelentékenyebb egyházi vezető férfiak céltudatosan dolgoztak. Hogy csak egy példát említsünk, 1628-ban Rabbi Joel Serkes a következő felhívást intézte a krakkói Talmud Tórához: «A tanulók kötelesek a nem héber nyelveket úgy szóban, mint írásban elsajátítania. 1902—3. az Egyesült Államok bevándoroltjairól megjelent egy A.-statisztika. Eszerint első helyen állnak a finnek 1%-os arányszámmal, a magyarok közül 9-5%, míg a zsidók közt l9-7% az analfabéta. Ezt a meglehetősen magas arányszámot az magyarázza meg, hogy a zsidók többnyire családostul vándorolnak ki s így köztük mindig nagyszámban vannak még nem iskolaköteles gyermekek. Egy másik, a század elején készített statisztikai kimutatás szerint pl. Budapesten minden száz zsidó férfi közül 15, ugyanennyi nem zsidó férfi közül 20 volt analfabéta. De minden országban kedvezőbb a zsidó A. arányszáma, mint a nem zsidóké. Az A. elleni küzdelemben nagy sikereket ért el Gabel Gyula (l. o.) budapesti tanító, akinek az osztrák-magyar hadügyminisztérium megbízásából írt ABC könyvét 11 nyelvre lefordították. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 155 .cimszó a lexikon 36 . oldalán van.