10136.htm CIMSZO: Alsókubin SZOCIKK: Alsókubin (Dolny Kubin, Cs—Szl.), nagyk. 1674. szlovák, magyaros német lakossal. Az A.-i hitközséget 1700 körül a morvaországi Holeschau vidékéről bevándorolt zsidók alapították, akik az egész Árvamegye területén levő falvakban letelepedvén, együtt alkották, az «árvamegyei zsidóközséget» A. székhellyel. Közelebbi adataink csak az első rabbi Kubinsky Efrajim idejéből (1770— 1812) vannak. 1787-ben a hitközségnek az egész vármegye területén 72 adófizető tagja volt. Költségvetése ekkor 1872 forint volt, beleszámítva a különböző királynői, türelmi, uradalmi, védelmi adókat. Eleinte kis imaháza volt a hitközségnek, de 1877. az uradalom kegyéből felépült a temploma. Minthogy úgy a templom, mint a telek az uradalom tulajdonában volt, a hitközség a földesúrnak évi 25 dukátot fizetett bér fejében. Csak 1900. vette meg a hitközség a telket fundus instruktusával egyetemben. 1903-ban leégett a templom, de rövidesen újjáépítették. 1870. a hitközség egy 6 osztályos mintaiskolát létesített, melynek növendékeit az iskola elvégzése után az 5. gimnáziumi osztályba is felvették. Ez a híres, kitűnően vezetett iskola 1886., mikor megnyitották az állami iskolát, megszűnt. Régebben jesivája is volt a hitközségnek, ma pedig Talmud Tórája működik, melyben az állami iskola növendékei részesülnek bővebb hitoktatásban. A hitközség élén minden időben nagyhírű, tudós rabbik álltak. Első rabbija Kubinsky Efrajim volt, kinek Gitel nevű leányával — mint a hitközség gazdag levéltárában olvasható — különös esemény történt. Gitelt születésekor a bába a katolikus pap közreműködésé vél titokban megkeresztelte, ama jóhiszemében, hogy így megóvhatja a leányt a haláltól, mely a rabbi gyermekeit legzsengébb korukban ragadta el. Mikor a rabbi erről tudomást szerzett, Bécsbe ment egyenest II. József császárhoz, aki kihallgatáson fogadta és így ítélkezett, hogy a leány 18 éves koráig egyformán nyerjen oktatást a zsidó és keresztény vallásokban, aztán maga döntsön, melyik vallást válassza. A lány a zsidó vallást választotta és később egy Freud Fischl nevű zsidóhoz ment férjhez. Kubinsky után 1815—46. a németországi Fürthből származó Steinhardt Akiba volt a rabbi, egy éles eszű, tudós talmudista, aki «Masbir-Bor» címen egy érdekes teológiai művet adott ki Prágában 1827. Jesivát alapított és elnöke volt az akkor híres Bész din cedek-nek. Utódja a rabbi-székben Weisz Simon Cohen volt, aki alig három éves működés után a kolerának esett áldozatul. Két év múlva Steinhardt Akiba fia Steinhardt Bermann került a rabbi-székbe, aki 40 évig működött. Az ő idejében, 1870. ment végbe a hitközség kettészakadása. A régi orthodox hitközség mellett alakult egy kongresszusi hitközség is, mely 16 évig állott fenn. A két hitközség 1886., még Steinhardt rabbisága alatt újból egyesült és pedig status quo alapon. Még egy rabbija volt a hitközségnek, Horovitz Jenő, aki 13 évi működés után 1908. Palesztinába vándorolt, ahol a «Kolel Hód»-nak, a német, dán és holland Palesztina-hivatalnak az igazgatója. 1908 óta Friedmann Sándor rabbihelyettes vezeti a hitközség vallásos életét. A hitközségnek van Chevra Kadisája, Nőegylete és Cionista Egylete, melyben intenzív zsidó élet folyik. A nagymultú hitközségből több kiváló férfiú származott. Így néhai Lindenstein Samu, Árvamegye egykori főjegyzője, továbbá Weisz Tódor (Weisz Simon Cohen rabbi fia), aki Oxfordban lett egyetemi tanár és ott is halt meg és Salzberger József dr. Erfurt város főrabbija. A hitközség költségvetése 60.000 ?. korona, melyből nagy összeget fordítanak szociális célokra. A hitközség több nagyobb alapítványt is kezel, melyeknek kamataiból elszegényedett kereskedőket és iparosokat segélyeznek. A hitközség anyakönyvi területéhez régente az egész vármegye területén lakó zsidóság, jelenleg csak az alsókubini járás községei tartoznak. Lélekszám 618, a családok száma 135, az adófizetőké 120. Foglalkozás szerint a hitközség tagjainak túlnyomó része kereskedő és iparos. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 15-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Meisel Gyula dr. elnök, Broszmann Róbert jegyző, Eckstein Miksa pénztárnok, Ferencz Adolf és Salzberger Lajos gondnokok, Rosenfe d Arnold, Feiner Vilmos, Salzberger Ede, Gelley Lipót, Schreyer Zsigmond és Klopstock Dávid elöljárók és Friedmann Sándor rabbihelyettes. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 136 .cimszó a lexikon 32 . oldalán van.