10102.htm CIMSZO: Alázatosság SZOCIKK: """Alázatosság, erkölcsi fogalom, melyet a Biblia, a talmudi és rabbinikus irodalom, s így a zsidó etika (l. Etika) erősen kidomborít. Ez azonban nem azonos a megalázkodással, sem a gyávasággal, mely utóbbi tulajdonságot a Talmud elítéli. Az A. a szerényseggel jár karöltve, s e két azonos tulajdonságot már a Biblia Mózes legszebb erényének tünteti fel (Móz. 4. 12, 3 és több helyt, valamint a Midrásokban). Az A.-ot, mint erkölcsi fogalmat Jeremiás próféta határozta meg legszebben: «A bölcs ne dicsekedjék bölcsességével, az erős ne kérkedjen hatalmával, a gazdag ne dicsekedjen gazdagságával, de hadd dicsérje magát az, aki azzal dicsekedhet, hogy megértett Engem és tudja, hogy Én, az Örökkévaló szeretetet, jótékonyságot és igazságosságot gyakorolok» (Jerém. prof. 9. 22—23). E magasztos erkölcsi tanítás arra oktat, hogy az ember ne dicsekedjék és sikereinek is csak akkor örüljön, ha belátja és vallja, hogy mindaz Istentől ered. Micha próféta pedig három kötelességet ír elő az embernek: az igazságosságot, szeretetet és alázatosságot. A jeruzsálemi nagy templomban a Szentek Szentélyébe a főpap is évente csupán egyszer, engesztelő napon, mehetett be, de nem a más alkalmakra előírt arany diadémban és díszes ornátusban (l. Főpap), hanem csupán egyszerű fehér lepelben, hogy ezzel is jelképezze saját felkent személyiségének s az egész népnek végtelen A.-át. A rabbinikus irodalom, főképp a Talmud számos helyen hangoztatja az A. erényét és kötelességét: «Aki megalázkodik, azt Isten felemeli; aki feltolja magát, Isten megalázza; aki dicsőség után fut, attól elfut a dicsőség; aki a dicsőség elől menekül, azt utoléri a dicsőség.» (Erubin tract. 13a.). «Boldog az olyan nemzedék, melyben a nagy a kicsinyre figyel, mert annál szorgalmasabban figyel a kicsiny a nagyra». (Ros-Hasána 25b, Meg. 11a, 13b, 14b, 18b); «Alázatosság megszünteti a rágalmat.» (Ár. 15a); «A felfuvalkodottság nyomán pusztulás jár.» (u. o. 17): «A Messiás nem jő el addig, amíg a gőg meg nem szűnik Izraelben.» (Szanhedrin tract. 98); «A felfuvalkodott beszennyezi az országot és Istent káromolja.» (Szóta 4b); «Ne felejtsd el, hogy a legyet előbb teremtették, mint az embert.» (Szanhedrin 38); «Ha magad kicsinyíted érdemeidet, az emberek kicsinyíteni fogják hibáidat.» (Rós-Hasána 17a); «A Tóra dísze a bölcsesség, a bölcsesség dísze az alázatosság.» (Derech Erec Zuta); «Az A. épp oly fontos, mint a bölcsesség és istenfélelem.» (Derech Erec Rabba 8 és 9). Ugyancsak a Talmud beszéli, hogy Rabbi Tarfon búskomorságba esett, mert egy veszedelem idején azért mentették meg életét, mivel tudós volt. A Talmud az A.-ot a gyávaságtól erősen elhatárolja (Ar. 2), a középkori rabbik pedig a feminin A.-ot megvetik, úgyszintén az azzal járó lovagi erényeket is. (L. még Kereszténység és zsidóság viszonya és Etika címszókat).""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 102 .cimszó a lexikon 21 . oldalán van.