10075.htm CIMSZO: Agudász Jiszróel SZOCIKK: """Agudász Jiszróel (Izraeliták Szövetsége), a hithű zsidók világszervezete, amely a magyarországi ortodox hitközségek keretében is működik és a vallásos konzervativizmus fontos tényezője. Az egyesület célja: 1. a szétszórt zsidóság hitéletének szerves egyesítése és a nyugati és keleti zsidóság összekapcsolása a zsidó kultúra eszközeivel; 2. a Tóra-tudomány és az ifjúsági nevelés fejlesztése a zsidó vallás szellemében; 3. a palesztinai és keleti elnyomott zsidók gazdasági helyzetének feljavítása; 4. segítő akciók szervezése és a zsidó sajtó és irodalom támogatása; a tórahű zsidóság kifelé való képviselete és a zsidó vallás ellen irányuló külső és belső támadások elhárítása. Az A. a hagyományhű zsidóság fennmaradásáért küzd, azokkal az áramlatokkal szemben, amelyek az emancipáció nyomán majdnem mindenütt a nem zsidó kultúrához való alkalmazkodást propagálják. Magyarországon legelsőnek Hildesheimer I. (l. o.) ismerte fel az asszimiláció vallásbontó hatásait, Németországban a híres Hirsch Sámson Raphael és Lehmann Márkus. A magyar rabbi és németországi társainak erőteljes fellépése talpra állította az ortodox szellemet és visszahódította a hagyományos irány számára a zsidóság széles rétegeit. Szervezkedéshez mégis csak a XX. sz. első évtizedében jutott el a hithű zsidóság, amely 1908—1910. megteremtette a németországi Szabad Egyesülést (Freie Vereinigung) Halévi Izsák történetíró kezdeményezésére. A bázeli cionista kongresszus (1911) után az Egyesülés világkongresszust hívott össze Kattowitzba, ahol Magyarország, Németország, Oroszország, Ausztria, Anglia legnevesebb ortodox rabbijai megalakították az A.-t és megszerkesztették alapszabályait. A háború vége felé már két irány küzdött az A.-ban a hegemóniáért és széteséssel fenyegette a szervezet egységességét. Az egyik tábora Tóra szuverenitásáért harcolt és a más irányokkal való harc helyett, amely az ortodoxia belső erejét felmorzsolja, a hasonló gondolkodásúak tömörebb összefogását és kizárólag az ortodox hitélet belső kiépítését követelte. Álláspontját azzal indokolta ez az irányzat, hogy egy meggyőződéses és áldozatkész kis tábor többet használhat a vallásnak, mint egy nagy tábor, ha tagjainak jelentékeny része hűvösebb buzgalommal védi a hagyományt. Ez a tábor a «Trennungs-Orthodoxie», a másik a «Gemeinde-orthodoxie» nevet kapta, annak az irányelvének kihangsúlyozására, hogy a hitközség keretében a különféle világszemléletű zsidó együttműködését is lehetségesnek tartja és az eredményes hitvédelmet csakis ettől az együttműködéstől várja. Az 1923. Bécsben tartott «Kenészijó gedoló» (nagy gyülekezet) főleg a magyar és részben a lengyel szervezetek nyomására a Trennungs-orthodoxie szigorúbb álláspontjára helyezkedett. A «Kenészijó gedoló» öt évenként gyűlésezik és száz tagból álló központi tanácsa által irányítja a világ-ortodoxia hitéletét. A magyarországi A. delegátusokkal képviselteti magát a Kenészijó gedolón. Elnökségének élén ez idő szerint Silberstein S. váci orthodox főrabbi (l. o.) áll.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 75 .cimszó a lexikon 12 . oldalán van.