10033.htm CIMSZO: Acsády SZEMELYNEV Acsády Ignác SZOCIKK: """
Acsády, 1. Ignác, történetíró, szül. Nagykárolyban 1845 szept. 9., megh.
Budapesten 1906 dec. 17. A
pesti egyetemen előbb a jogi, majd a filozófiai fakultást végezte el és a
doktorátus megszerzése után publicisztikai téren működött a Századunknál és a
Pesti Naplónál, aztán a Magyarországnál. Publicisztikai munkásságát egész
életén át nem hagyta abba. Közgazdasági és politikai cikkei éppoly kiválóak,
mint azok a cikkek, amelyek a történelmi szaktudományok körébe tartoznak.
Történetírói munkásságát a nyolcvanas években kezdte meg, addig újságírói
tevékenysége mellett lefordította Ranke «A római pápák történetének három
kötetét és Bluntschli, Politika történetét az Akadémia kiadásában és
szépirodalmi műveket is írt. Ilyenek: Fridényi bankja (1882); Pénzházasság
(1880); Aranyország (vígjáték, 1880), azonkívül szerkesztette az Athenaeum
«Kézi Lexikon»-át, mely az elsők egyike volt hazánkban (1891—93). Főleg
történettudományi problémák felkutatására szentelte egész életét, mely
egyhangúan, külsőségek nélkül folyt le a szerkesztői asztal mellett, az
Országos Levéltár és a Magyar Tud. Akadémia fóliánsa közt. Az Akadémiának 1888
óta volt tagja. Számos akadémiai és a Századokban, a Budapesti Szemlében,
Magyar Tanügyben, Magyar Zsidó Szemlében stb. megjelent tanulmányán kívül
nagyobb művei: Az osztrák császári cím és Magyarország (1877); Zsidó és nem
zsidó magyarok az emancipáció után (1884); Szolnij Mária (1885); Magyarország
Budavára visszafoglalása korában (1886); Magyarország pénzügyei I- Ferdinánd
uralkodása alatt (1888); Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században
(1889); A magyar jobbágynépesség száma a mohácsi vész után (1889); Régi magyar
birtokviszonyok (1894); Magyarország népessége a Fragmatica Sanctio korában
(1896); A magyar jobbágyság története (1896); A magyar adózás története
1598—1604 (1896); Magyarország három részre oszlásának története(1896);
Magyarország története 1. Lipót és 1. József korában (1896). Mindkettő a
millenniumi történelemben. Legnagyobb és legismertebb munkája a Magyar Tud.
Akadémia kiadásában megjelent két hatalmas kötet: A magyar birodalom története
(I—II. 1904), mellyel az egész nemzet történetírója lett, s amelyben a modern
tudomány követelményeinek megfelelően, de azért izzó hazaszeretettel, a nép és
az állam ezeréves életét örökíti meg klasszikus magyarsággal és hatalmas
judiciummal. Életének e nagy művét nem sokkal élte túl. Már súlyos beteg volt,
mikor Dudek János, a dogmatika tanára a hittudományi karon Kritikai tanulmányok
Acsády Ignác művéről (1905) címen a dogmatika szempontjából élesen megtámadta.
Nem sokára e legnagyobb sikere és legnagyobb csalódása után meghalt. A
rákoskeresztúri zsidó temetőben, valamint a M. Tud. Akadémián is Csánki Dezső,
az Orsz. Levéltár államtitkár-főigazgatója tartott fölötte emlékbeszédet.
Számos kitűnő tanulmánya jelent meg a Közgazdasági Lexikonban, a Magyar
Gazdaságtörténeti Szemlében, a Közgazdasági Szemlében es az Új Magyar Szemlében
is. Az IMIT Évkönyvébe írott zsidó-történelmi tanulmányai: A magyar zsidók a
XVIII. században (1900); Az egyházi szellem és a zsidók (1902); A zsidók a
magyarság múltjában 1903). Egyéb munkái: Bethlen Gábor és udvara (1890); Két
pénzügytörténeti tanulmány (1894); A jobbágyadózás 1577—97. (1896); La
liberazione di Vienna dall’ assedio lurco del 1683 e la liberazione del
Unghério del giogo turco (1908); Ver Befreiungskrieg oder Ungarns Befreiung von
der Türkenherrschaft (1909); Der Entsatz Wiens von der türkischen Belagerung im
J. 1683 etc. (1909). s. R."""
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/
webhelyeken. Ez a(z) 33 .cimszó a lexikon 6 . oldalán van.