10028.htm CIMSZO: Acharónim SZOCIKK: Acharónim, az acharón (utolsó) héber szó többes száma és epigónokat,vagy később jötteket jelent. A talmudikus irodalomban a decisorokat és kodifikátorokat értik alatta. A zsidó hitéletnek Magyarországon is érvényes végső formái nagyrészt az A. szelleméből bontakoztak ki és döntvényeik még ma is irányadók. Még a reformtörekvések sem tudták megtörni a hatásukat és a konzervativizmus, amelyhez a haladó hitközségek is vissza visszakanyarodnak, az ő tevékenységük eredménye. Működésük több száz esztendőt ölel fel, bárha arról, hogy ki nyitotta meg az epochájukat, nem egységes a felfogás. Némelyek a XIII. századra teszik működésük kezdetét, arra az időre tehát, mikor a francia iskolából kikerült Toszafisták (l.o.) korszaka lezáródtól Mások a Dürenből való Izsáknak, a Saare Dura szerzőjének a XIV. században történt föllépésétől számítják az A. korszakát. Olyan vélemény is van, amely a középkor végével veti össze az A. föllépését és még ezzel a felfogással szemben is az a másik áll, amely azt állítja, hogy az A. periódusa a XVI. század második felében Káro Józseffel, a Sulchan Áruch (l. o.) szerzőjével kezdődik. Az eltérő számítások nem zavarják meg a korszakról kialakult felfogást, sem pedig a tekintélytiszteletet, amely a zsidó hitéletben meggyökeresedett és legerőteljesebb kifejezését abban találta, hogy az egész világ zsidósága — természetesen a magyar zsidóság is — a Sulchan Áruch alapjára helyezkedett. Csupán a haladó hitközségek tettek kísérletet arra, hogy a Sulchan Áruch-tól valamennyire függetlenítsék magukat, ami kis mértékben az imarend módosításában, felismerhetőbben a zsinagógák be rendezésében és némely ősi szertartás modern átalakításában jutott kifejezésre. A magyarországi haladó hitközségek sohasem azonosították magukat az úgynevezett reformzsidósággal, amely meg is bukott Magyarországon (l. Reformzsidók), de ahol felfogásuk szériát nem bolygatták meg a tradíciós hitélet legbelsőbb lényegét, szintén követték a modern irányzatot: zsinagógáikban az almemort (l. o.) hagyományos centrális elhelyezéséből a frigyszekrény elé állították, bevezették az orgonát, több helyen a vegyes énekkart, a templomban való esketést, a konfirmációt stb., de lényegesebb részeiben a hagyomány alapján maradt a hitéletük, sőt az utolsó években egyre erősebben hangsúlyozzák a Sulchan Áruch alapján való elhelyezkedésüket és ezzel a magyar haladó hitközségek életében is újból az A. szellemének befolyása érvényesül. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a magyar zsidók vallásos pszichózisa nagyjában az A. több évszázados működésének a produktuma. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 28 .cimszó a lexikon 6 . oldalán van.