10007.htm CIMSZO: Abony SZOCIKK: Abony, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.
16,185 lak. Az első hiteles adat az A.-i zsidókról egy 1756-ból való városi
adókönyv, melyben fel van jegyezve, hogy bizonyos Viztövi Gergely behajtotta a
zsidóktól az adót. 1770 táján már hitközség is alakult, melynek rabbijául Reb
Móse Lichtert választották meg, aki — sírkövének felirata szerint — a következő
évben foglalta el állását. Ekkor létesítettek templomot és temetőt is. 1788-ban
iskolát alapított az 50 — 60 családból álló hitközség. Az első tanító Pollitzer
Márkusz, aki két évig működött itt. Pár év múlva már három tanerős volt az
iskola, ami élénk bizonyítéka a hitközség kulturális fejlettségének. A kitűnően
felszerelt iskolában, mely csakhamar négy tanerőssé fejlődött, a Bach-korszak
kivételével, kezdettől fogva magyar nyelven folyt az oktatás. Ma a nagymultú
iskola, a súlyos gazdasági viszonyok s a tanulók számának lecsökkenése miatt,
osztatlan és egy-tanítós. A XIX. század elején virágzó fejlődésnek indulta
hitközség, melynek 1830. már 130 tagja volt. A régi templom ekkor szűknek
bizonyult s szép új templomot épített a hitközség, melyet 1825. avattak fel.
1830-ban hatvan évi működés után meghalt a hitközség első rabbija, Lichter
Mózes, kinek utódjául Herczog Jakabot, a maga idejében messze földön híres
talmudtudóst választották meg, aki 1857. bekövetkezett haláláig fejtett ki
áldásos papi tevékenységet. A szabadságharcban fontos szerepet játszott az A.-i
zsidóság. Bár a nemzetőrség tagjai közé nem vették fel a zsidókat, a horvátok
közeledésének hírére a zsidók is kapával-kaszával felszerelve indultak az
ellenség ellen s tömegesen álltak be honvédnek. A hitközség annaleszei sok
érdekes dolgot jegyeztek fel az A.-i zsidóság hősies magatartásáról a
szabadságharcban. Így felemlítik, hogy Weisz Jakab akkori hitközségi elnök
minden nap jelentést tett a Tiszántúl tartózkodó kormánynak a császári hadak
állásáról s a veszedelmes kémszolgálat miatt Eisachsen osztrák kapitány meg
akarta botoztatni, de tévedésből öccsének, Weisz Simonnak utalványozták ki a 25
botot. Hay Jakabról is meghatóan szép dolgot olvasunk. Kossuth Lajos A.-on
jártában meglátogatta, a tekintélyes, vagyonos öreg urat. Hay összehordatta
házának minden kincsét, aranyat, ezüstöt, cink és rézneműt s átadta azokat
Kossuthnak azzal, hogy vagyonát használja fel a haza javára. Az osztrákok
hazafias magatartásáért súlyos hadisarcot róttak az A.-i zsidóságra, mely a rá
kivetett 1143 forint részleteit éveken át törlesztette. 1862-ben Herczog rabbi
örökét Kunstadt Ignác, a Luach Jarec c. mű szerzője, a kiváló hitszónok
foglalta el. Húsz évig működött s utána rövidebb-hosszabb szünetekkel már a
modern rabbik következtek, először Vajda Béla dr., azután Blumgrund Naftali dr.
és Guttmann Simon dr., míg jelenleg a hívek nagy megelégedésére Resofszky
Arthur dr. tölti be a rabbiállást. 1869-ben a hitközség kongresszusi jelleget
öltött. A hitközség levéltárában sok régi irat, hadisarc befizetéséről szóló
nyugta s egyéb történelmi okmány van, melyek között legérdekesebb Nagy Szigethy
Szily József Pest Pilis és Solt törvényesen egybekapcsolt megyék ispánjának
1797 május 11. kelt elismerő levele az «A. mezővárosa-beli zsidó község
részére», azért mert az A.-i zsidóság «a Felséges Fejedelem és a Magyar Hazának
fenntartására és védelmére az ellenség eleiben kelő megyebeli nemesség
fegyverkezésének célját s előmenetelét 100 forintokkal, esztendőnként pedig 200
forintokkal elősegíteni kívánta és fogadta». A hitközség történetét Vajda Béla
dr. rabbi dolgozta fel A zsidók története A.-ban és vidékén c. alapos
munkájában. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek Pintér Gyula az
elnöke, a betegsegélyző egylet, melyet Resofszky Arthur rabbi vezet és a
nőegylet, melynek élén Hay Mórné áll. A hitközség évi 18,000 pengős
költségvetéssel dolgozik, melyből 4 — 5000 pengőt fordít szociális és
filantropikus célokra. Több jótékony és kulturális célú alapítványt is kezel a
hitközség. Anyakönyvi területéhez Jászkarajenő, Kocsér, Tószeg és Törtei
községek tartoznak. A hitközség lélekszáma